Abrill 002 munkaügy audit átvilágítás bérszámfejtés tb

 

ABRILL KFT    2016 JANUÁR 25.

Bérszámfejtőket érintő fontosabb változások 2016-ban – Abrill

 

BÉRSZÁMFEJTŐKET ÉRINTŐ FONTOSABB VÁLTOZÁSOK 2016-BAN

 

Bérszámfejtőket érintő fontosabb változások 2016-ban

2016-ban ismét változnak az adó-, járulék- és ellátási szabályok. Cikkünkben a  bérszámfejtőket érintő fontosabb változásokat szedtük csokorba.

 

A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum

A 454/2015. (XII.29.) Kormányrendeletben foglaltak alapján a teljes munkaidőben foglalkoztatottak részére 2016. január 1-jétől megállapított minimálbér havi 111.000,-Ft (heti 25.550,-Ft, napi 5.110,-Ft, órabér esetén 639,-Ft).

A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetén 2016. január 1-jétől a garantált bérminimum havi 129.000,-Ft (heti 29.690,-Ft, napi 5.940,-Ft, órabér esetén 742,-Ft).

Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott személy részére óránként legalább 543,-Ft, szakképzettséget igénylő munkakör esetén óránként legalább 645,-Ft fizetendő.

 

Személyi jövedelemadó

2016. január 1-jétől a személyi jövedelemadó kulcsa 16 %-ról 15 %-ra csökken. A 2016. január 10-ig kifizetett decemberi munkabérekből még 16 % adót kell vonni és ugyanez vonatkozik a munkáltatónál működő kifizetőhely által január 10-ig kifizetett tb-ellátásokra is. Abban az esetben azonban, ha az ellátást az egészségbiztosítási pénztár fizeti ki, a 15 %-os adókulcsot kell alkalmazni.

Amennyiben a 2015-ben felvett osztalékelőleg 2016-ban véglegessé válik, az így keletkezett 1 % adótöbblet a 2016-os adóbevallásban igényelhető vissza.

Bizonyos esetekben 1,19-ről 1-18-ra változik a külön adózó jövedelmek esetén a kifizetőt terhelő adó alapja. Így például a nem pénzben megszerzett adóköteles nyereményből származó jövedelem után (Szja tv. 76. §), a kamatkedvezményből származót jövedelem után (Szja tv. 72. §), valamint a lakás  önkormányzatnak történő bérbeadása esetén, ha azt az önkormányzat nem, vagy nem a feltételül szabott célra hasznosítja és az adókötelezettség az önkormányzatot terheli (Szja tv. 74/A. § (5)).

Nem változik ugyanakkor, 1,19 marad a kifizetőt terhelő adó alapja az egyes meghatározott juttatások és a béren kívüli juttatások esetén. Az adókulcs 1 %-os csökkenésével azonban ezeknél a jövedelmeknél is csökken a fizetendő adó és eho, a béren kívüli juttatásoknál 35,7 %-ról  34,51 %-ra, az egyes meghatározott juttatások esetén pedig 51,17 %-ról  49,98 %-ra. A minimálbér emelkedésével megemelkedik a minimálbérhez kötött béren kívüli juttatások kedvezményes adózással kifizethető felső határa is.

2016-ban 40 euróról 60 euróra változik a nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott magányszemély esetében az igazolás nélkül elszámolható összeg felső határa a 8 órát meghaladó kiküldetés esetén akkor, ha számlával kizárólag a gépjármű külföldi üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó költségeket számolják el. A 60 eurós felső határt kell figyelembe venni, amennyiben a kiküldetés 2015-ben kezdődik, de áthúzódik 2016-ra és a kiküldetés elszámolása 2016-ban valósul meg.

A belföldi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott magánszemély részére a hat órát meghaladó kiküldetés esetén 3.000,-Ft napidíj átalány adható abban az esetben, ha a munkáltató a kiküldetés többletköltségeire tekintettel más juttatás nem ad a munkavállalójának (437/2015. (XII.28.) Kormányrendelet alapján).

Az adókulcs csökkenése miatt 2016-ban változik az összevont adóalapot csökkentő családi kedvezmény mértéke. Az ehhez kapcsolódó adótartalom azonban csak a két eltartott esetén változik.

A családi kedvezmény egy eltartott esetén 66.670,-Ft (adótartalma 10.000,-Ft), három és több eltartott esetén 220.000,-Ft (adótartalma 33.000,-Ft).

Két eltartott esetén fokozatosan emelkedik a családi kedvezmény mértéke:

  • 2016-ban 83.330,-Ft (mely adóban kifejezve 12.500,-Ft),

  • 2017-ben 100.000,-Ft (adóban 15.000,-Ft),

  • 2018-ban 116.670,-Ft (adóban 17.500,-Ft),

  • 2019-ben és az azt követő években 133.330,-Ft (adóban 20.000,-Ft)

Amennyiben családi járulékkedvezmény igénybevételére is sor kerül, 2016-tól a szorzószám 625-ről 667-re emelkedik.

A családi kedvezmény igénybevételéhez kapcsolódóan pozitív változás, hogy a Családok támogatásáról szóló törvény 7. § (1) a) bekezdésének kibővítése alapján nevelési ellátásra – és így családi kedvezményre – jogosult a szülővel együtt élő élettárs is, amennyiben:

  • az ellátással érintett gyermekkel közös lakó, vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és

    • a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy

    • a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja

Ezzel a változással lehetőség nyílik arra, hogy a családi kedvezmény igénybevételekor az élettárs gyermeke is beszámítódjon az eltartottak számába.

A családi kedvezmény érvényesítése esetén a 08-as bevallásban közölt adatok köre részletesebbé válik, így közölni kell az adóelőleg-nyilatkozaton feltűntetett eltartottak adatait, valamin közös érvényesítés esetén a másik fél adóazonosító jelét és nevét is.

Szintén az adókulcs csökkenése miatt 33.335,-Ft-ra emelkedik az első házasok kedvezménye, melynek adótartalma változatlanul havi 5.000,-Ft és nem változnak az igénybevétel feltételei sem. Azonban 2016-tól ebben az esetben is részletesebb válik a havi adatszolgáltatás a 08-as bevalláson, mert fel kell tüntetni a házastárs nevét és adóazonosító jelét is.

 

A 2015-ben megszerzett jövedelmek bevallására még benyújtható adónyilatkozat, illetve egyszerűsített bevallás is (Szja tv. 86. § (1)). Azonban ezek a bevallási formák ezt követően megszűnnek. Bevezetésre kerül a bevallási nyilatkozat, mely már a 2015. évben megszerzett jövedelmek vonatkozásában is benyújtható (Szja tv. 86. § (2)), melyben a magánszemély kéri, hogy adóját a NAV állapítsa meg. Ennek benyújtására jogosult a magánszemély, ha:

  • csak munkáltatótól származik jövedelme

  • nem alkalmaz tételes költségelszámolást

  • nem érvényesít sem adóalap-, sem adókedvezményt

  • az adójáról rendelkező nyilatkozatot nem ad (kivéve az 1+1 %)

  • más okból nem köteles adóhatósági közreműködés nélküli bevallást benyújtani

Így pl. nem adhat bevallási nyilatkozatot, akinek osztalék jövedelme van, ingatlan bérbeadásból  1 millió forintnál magasabb jövedelme származik, árfolyamnyereséget realizált, vállalkozásból kivont jövedelemmel rendelkezik, vagy a munkáltatójától önkéntes pénztári támogatói adományban részesült. De nem zárja ki a bevallási nyilatkozat megtételét, ha a magánszemély a munkáltatójától ekho-s, vagy efo-s jövedelmet kapott.

A magánszemély a nyilatkozatot az adóévet követő január 31-ig a munkáltatója felé teheti meg (több munkáltató esetén a választása szerintinél) a 15M30-as nyomtatványon, vagy ha nem rendelkezik munkáltatóval, akkor közvetlenül a NAV felé (15NY31). Január 31-e után ilyen nyilatkozat nem tehető, a megtett nyilatkozat nem vonható vissza és az a jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minősül. A munkáltató a bevallási nyilatkozatot tevő magánszemélyekről a február 12-ig benyújtandó 08-as bevallásban adatot szolgáltat az adóhatóság felé. A nyilatkozat alapján az adóhatóság megvizsgálja, hogy a munkavállaló jogosult-e a bevallási nyilatkozat megtételére. Amennyiben nem, felszólítja a magánszemélyt a 1553-as bevallás benyújtására. Amennyiben igen, akkor május 20-ig a munkáltató által beadott 08-as bevallásokban közölt adatok alapján állapítja meg és erről a magánszemélyt csak abban az esetben értesíti, ha a magánszemélynél ezer forintot meghaladó adókülönbözet keletkezik. Amennyiben az adómegállapítást követően  szükségessé válik pl. a 08-as bevallás munkáltatói önellenőrzése és ez adókülönbözetet eredményez a magánszemély adójának összegében, úgy az adókülönbözet összegéről az adóhatóság határozatban értesíti a magánszemélyt, azonban jogkövetkezményt a magánszemély terhére nem állapít meg. Az adóhatósági adómegállapítás a magánszemély önellenőrzéshez való jogát nem érinti.

2017. január 1-től bevezetésre kerül az adóbevallási tervezet, melyet az állami adóhatóság első alkalommal a 2016. évi jövedelmekről készít el az Art. 26/B. §-ában foglaltak szerint.

Egy kis visszatekintés:

2015. augusztus 1-től a munkáltató adómentesen adhatja a 9 Ft munkába járási költségtérítést azon munkavállalóknak is, akiknek óvodai, vagy bölcsődei ellátást igénybe vevő gyermekük van. A munkáltató ezen munkavállalók esetében is munkába járásnak minősítheti a közigazgatási határon belül történő munkába járást.

 

Járulékok, szociális hozzájárulási adó

Visszatekintés:

  • 2015. június 19-től az iskolaszövetkezet nappali  rendszerű oktatásban részt vevő tanuló,  hallgató tagja a 25. életévének betöltéséig akkor sem biztosított, ha a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetel.

  • 2015. július 1-től bevezetésre került a 25 évnél idősebb, de 55 évnél fiatalabb, mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető adókedvezmény. A kedvezmény mértéke teljes munkaidős foglalkoztatás esetén a havi bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 14,5 %-a.  A kedvezmény akkor vehető igénybe, ha a munkáltató a munkavállalót az adott hónapban kizárólag mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatta (FEOR-08 6. főcsoport 61. csoport, illetve 7333 és 8421 feor).

 

A családi járulékkedvezmény rendszere 2016-ban nem változik, azonban az adókulcs változása miatt 2016. január 1-től a családi járulékkedvezmény az érvényesített családi kedvezménnyel csökkentett összeg 15 %-a, de legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő természetbeni és pénzbeni egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék összege lehet. Egyéni és társas vállalkozó esetén családi járulékkedvezmény csak a kivétet, az átalányban megállapított jövedelmet, vagy a személyes közreműködői díjat terhelő járulékok erejéig lehet érvényesíteni (minimum járulékalap alkalmazása esetén, ha nincs tényleges jövedelem kivét, nem lehetséges).

Az Art 16. § (4) bekezdésének alkalmazása alapján bővül a biztosítottak bejelentésének adattartalma. 2016. január 1-től új biztosítottak bármely biztosítási jogviszony kóddal történő bejelentésekor a T1041-es nyomtatványon az alábbi adatokat is szükséges közölni:

  • a magánszemély végzettségét, szakképzettségét, szakképesítését

  • a végzettséget igazoló okiratot kibocsátó intézmény nevét

  • az okirat számát

Amennyiben a biztosított végzettséggel, képzettséggel, szakképesítéssel nem rendelkezik, ennek tényét pl. „szakképzettséggel nem rendelkezik” – szöveg feltűntetésével kell jelezni.

2016. január 1-től az egészségügyi szolgáltatási járulék összege havi 7.050,-Ft (napi 235 forint). Emlékeztetőül: a magánszemély a biztosítás megszűnését követő 46. naptól köteles az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére. Fizetés nélküli szabadság esetén azonban ez a kötelezettsége az első naptól fennáll (kivéve ha a fizetés nélküli szabadság idejére csed, gyed, gyes (2016-tól: gyermekgondozást segítő ellátás), gyet kerül folyósításra, vagy az 12 évnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén, vagy önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése céljából veszi igénybe).

Az új Mt. rendelkezéseihez kapcsolódóan szociális hozzájárulási adó helyett eho fizetési kötelezettség áll fenn:

  • a munkaügyi bíróság által a munkaviszony jogellenes megszűntetésére tekintettel a megítélt kártérítés után

  • a versenytilalmi díj után, amennyiben az a jogviszony megszűnését követően kerül kifizetésre

 

Társadalombiztosítási ellátások

A gyed-re való jogosultsági időtartam meghatározásánál 2016. január 1-től megszűnik az előzetes biztosításban töltött napok figyelése és a gyed a csed, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejáratát követő naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.  Az új szabályt a 2015. december 31-ét követően gyed-re jogosulttá váló biztosítottak esetében kell alkalmazni (Ebtv. 82/I. § (1)). 2016-tól a gyed iránti kérelem a csed iránti kérelemmel együtt is benyújtható.

A 42/C. § (1) a) pontja hatályát vesztette, így 2016. január 1-jétől a gyed igénybevétele mellett a folyósítás első napjától kezdődően lehetőség van teljes munkaidőben munkát vállalni.

2016-tól kikerült a törvényből a 42/C. § (1) f) pont, mely kimondta, hogy amennyiben a gyed első igénybevétele a gyermek 1 éves kora után kezdődik, úgy 60 napig nem folyósítják a gyed-et, amennyiben a jogosult keresőtevékenységet folytat. Az új szabályozást azon gyermekekre kell alkalmazni, akik 2015. december 31-ét követően töltik be első életévüket.

A 2016. január 1-től érvényes szabályozás szerint valamennyi maximális összegben meghatározott gyed összegét január 15-ig hivatalból felül kell vizsgálni és a tárgyévre érvényes összeghatár figyelembevételével január 1-jei időponttól újra meg kell állapítani.

A diplomás gyed-et igénybe vevők a szülést követő 169. napon munkát vállalhatnak anélkül, hogy elveszítenék a gyed-et. A módosított 42/E. § (7) bekezdése alapján azon jogosultak részére, akik nem rendelkeznek a számítási időszakban legalább 120 naptári napi jövedelemmel, az ellátást a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszerese alapján kell megállapítani. Ha a tényleges jövedelem, vagy a szerződés szerinti jövedelem ennél kisebb, akkor az alapján. A megállapított gyed összege nem lehet kevesebb az Ebtv. 42/e. § (5) bekezdésében meghatározott összegeknél.

Az Ebtv. 66. §-a kiegészült az (1b) bekezdéssel, mely alapján, amennyiben valamelyik szülő a gyermekük után jogalap nélkül vett fel pénzbeli ellátást, vagy gyermekgondozási támogatást, úgy a közös gyermekre jogalap nélkül felvett összeg a másik szülő pénzbeli ellátásából is levonható. Ehhez azonban a szülők egybehangzó nyilatkozata szükséges.

Az Ebtv. átmeneti rendelkezéseibe bekerült 82/J.  § alapján amennyiben az utolsóként született gyermeket közvetlenül megelőzően született gyermekre tekintettel megállapított csed, gyed összegének megállapításakor alkalmazták a 82/F §-t és az ellátás összegét a 2013. július 14-én hatályos szabályok alapján folyósították, akkor a csed, illetve a gyed megállapításánál a „kedvezmény szabály” alkalmazásakor azt a megállapított csed összeget is figyelembe kell venni, amelynek a biztosított részére történő folyósítására nem került sor.

 

Munka törvénykönyve

A tervezett változások tervezete nem került a döntéshozók elé, így azok 2016. január 1-jétől nem lépnek hatályba.